Ha plasztikai beavatkozásról esik szó, a legtöbb ember fejében azonnal esztétikai megfontolások jelennek meg. Pedig vannak olyan területek, ahol a plasztikai sebészet elsődleges célja nem az, hogy szebbek legyünk a tükörben, hanem az, hogy jobban lássunk, kényelmesebben pislogjunk, és hosszabb távon egészségesebben működjön a szemkörnyék. A szemhéjplasztika pontosan ebbe a kategóriába tartozik, mivel egyszerre ad lehetőséget a látótér felszabadítására és a szem komfortjának javítására, miközben a tükör sem tiltakozik az eredmény ellen.
Egyre többet keresik a szemhéjplasztikai szolgáltatásokat
Nem véletlen, hogy sokan keresnek rá, hogy mi az a szemhéjplasztika, hiszen a beavatkozás valójában egy komplexebb sebészeti technika, mint amilyennek elsőre tűnik. A sebész egyszerre dolgozik a bőrrel, az izmokkal és a zsírszövettel, hogy anatómiailag stabil, funkcionálisan jó és esztétikailag harmonikus eredményt érjen el.
Miért alakul ki a szemhéj megereszkedése?
A felső szemhéj bőre rendkívül vékony, ráadásul folyamatosan mozgásban van. Egy nap során nagyjából 10-20 ezer pislogás történik, ami hosszú távon éppúgy hat a kötőszövetre, mint az idő múlásával csökkenő kollagéntermelés. A genetika, a bőrminőség, az életmód, sőt még az allergiás hajlam is befolyásolhatja, mikor jelenik meg az első bőrtöbblet vagy duzzanat a szemhéjon. Bizonyos esetekben már fiatal korban is kialakulhat a jelenség, míg másoknál csak 40-50 évesen válik zavaróvá.
A megereszkedett szemhéj sokáig elsősorban kozmetikai problémának tűnik, azonban funkcionális következményei egyre nyilvánvalóbbak. Amikor a bőr ráterül a pupilla felső részére, a látótér mechanikusan beszűkül. Sokan észre sem veszik, hogy már nem látnak olyan szélesen felfelé vagy oldalra, mert a homlokizom folyamatos emelésével próbálják kompenzálni a helyzetet. Ez az erőltetett kompenzáció fejfájást, izomfáradást és fokozott szem kimerülést is okozhat.
Mikor jön el az a pont, amikor már tényleg orvosi kérdés?
Amikor a látótér korlátozott, a pislogás nem hatékony, vagy a szemhéj anatómiai elváltozásai folyamatos panaszt okoznak, akkor a beavatkozás nem esztétikai döntéssé válik, hanem funkcionális szükségletté. Ilyen esetekben a szemészeti vizsgálatok is igazolhatják, hogy a műtét indokolt, és a szem egészsége érdekében célszerű elvégezni. A sebész nem csak azt nézi, hogy mennyi felesleges bőr van jelen, hanem azt is, hogyan mozog a szemhéj, milyen a könnytermelés, és milyen a szemfelszín állapota.
Hogyan zajlik a műtét és mennyire fáj?
A szemhéjplasztika minimálisan invazív beavatkozásnak számít, helyi érzéstelenítésben vagy szedálással egészítve is végezhető. A páciensek túlnyomó része a folyamatot inkább kellemetlenként, mint fájdalmasként írja le. A sebész eltávolítja a felesleges bőrt, szükség esetén zsír- és izomszövetet is korrigál, majd finom varratokkal stabilizálja a szemhéjat. A beavatkozás típustól függően általában egy órán belül véget ér, és a páciens még aznap hazamehet.
Amikor tehát szemhéjplasztikáról beszélünk, nem egy újabb szépségipari trendet kell elképzelni, hanem egy olyan műtéti megoldást, amely a szem egészséges működését támogatja. A cél nem az örök fiatalság rajzolása, hanem a látás szabaddá tétele.
Kép forrása: freepik.com
