A mézre sokan természetes édesítőszerként gondolnak, legfeljebb megfázás idején kerül elő a konyhaszekrényből. Az elmúlt években azonban több tudományos kutatás is foglalkozott azzal, hogy rendszeres, mértékletes mézfogyasztás mellett bizonyos laborértékek kedvező irányba mozdulhatnak el. Nem csodaszerről van szó, hanem olyan hatásokról, amelyek hosszabb távon, tudatos étrendi változtatás részeként jelenhetnek meg.
Mit vizsgáltak a kutatások pontosan?
A kutatások többsége nem azt nézte, hogy a méz „gyógyít-e”, hanem azt, mi történik akkor, ha a finomított cukrot részben vagy egészben méz váltja ki az étrendben. A vizsgált paraméterek között szerepeltek vércukorértékek, vérzsírok, gyulladásos markerek és egyes anyagcsere-mutók.
Egy 2022-ben megjelent átfogó elemzés több kontrollált vizsgálat eredményeit összegezte. A tanulmány szerint napi körülbelül 40 gramm méz fogyasztása – több héten át – összefüggésbe hozható bizonyos kedvező laborváltozásokkal. A kutatás összefoglalója itt érhető el:
👉 https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC10251304/
Vércukor: nem mindegy, milyen cukorról van szó
A méz természetes cukrokat tartalmaz, de összetétele jóval komplexebb, mint a finomított kristálycukoré. A vizsgálatok tapasztalatai szerint a méz lassabban és kiegyensúlyozottabban emelheti meg a vércukorszintet, különösen akkor, ha étkezés részeként fogyasztják.
Egyes tanulmányokban megfigyelték:
– mérsékeltebb vércukor-ingadozást
– stabilabb éhomi vércukorértékeket
– javuló inzulinérzékenységet
Ezek az eredmények nem cukorbetegség kezelésére vonatkoznak, hanem megelőző, étrendi összefüggésekre.
Koleszterin és triglicerid: csendes, de mérhető változások
A mézfogyasztás hatását a vérzsírokra is vizsgálták. Több kutatásban enyhe, de statisztikailag kimutatható javulást tapasztaltak a lipidprofilban.
A rendszeres mézfogyasztást összefüggésbe hozták:
– az összkoleszterinszint csökkenésével
– az LDL („rossz”) koleszterin mérséklődésével
– a HDL („jó”) koleszterin enyhe emelkedésével
– a trigliceridszint csökkenésével
Ezekről az eredményekről a Torontói Egyetem kutatói is beszámoltak egy közérthető összefoglalóban:
👉 https://www.utoronto.ca/news/study-suggests-honey-reduces-cardiometabolic-risks
Gyulladásos markerek és oxidatív stressz
A méz antioxidánsokban és polifenolokban gazdag, ami magyarázatot adhat arra, hogy egyes vizsgálatokban csökkentek bizonyos gyulladásos markerek. Ezek a változások nem látványosak, de hosszabb távon hozzájárulhatnak az anyagcsere-egyensúly javulásához.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek a hatások főként akkor jelennek meg, ha a méz:
– feldolgozatlan, természetes formában kerül fogyasztásra
– nem túlzott mennyiségben szerepel az étrendben
– egyéb életmódbeli tényezők is rendezettek
Májfunkció és anyagcsere: mit lehet ebből levonni?
Néhány kisebb vizsgálat a májenzimek alakulását is elemezte. Bár ezen a területen óvatosabban fogalmaznak a kutatók, a tapasztalatok szerint a méz nem terheli meg a májat úgy, mint a nagy mennyiségű finomított cukor, és bizonyos esetekben enyhe javulás is megfigyelhető volt.
Ez különösen akkor volt jellemző, amikor a mézfogyasztás nem plusz cukorként, hanem cukorkiváltóként jelent meg az étrendben.
Mi állhat a méz kedvező hatásai mögött?
A méz nem egyetlen hatóanyagra épül. Összetett természetes élelmiszer, amely tartalmaz:
– különböző típusú természetes cukrokat
– antioxidáns vegyületeket
– enzimeket
– nyomelemeket
– növényi eredetű bioaktív anyagokat
Ez a komplexitás különbözteti meg a finomított cukroktól, és ez lehet az oka annak, hogy nemcsak energiahordozóként működik.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A kutatások üzenete nem az, hogy a méz gyógyít, hanem az, hogy:
– rendszeres, kis mennyiségben fogyasztva
– finomított cukor helyett alkalmazva
– hosszabb távon
bizonyos laborértékek kedvező irányba mozdulhatnak el. Ezek a változások nem egyik napról a másikra jelennek meg, hanem fokozatosan, az étrend egészének részeként.
Fontos korlátok és józan megközelítés
A méz továbbra is cukor, ezért nem mindenkinek és nem korlátlanul ajánlott. Anyagcsere-betegségek, inzulinrezisztencia vagy cukorbetegség esetén a fogyasztása mindig egyéni mérlegelést igényel.
A kutatások is hangsúlyozzák: a kedvező laborváltozások nem önmagukban a méznek, hanem a tudatosabb táplálkozásnak köszönhetők.
Mit mutatnak a laborpapírok üzenetei?
A rendszeres mézfogyasztás nem gyors megoldás, hanem finom hangolás. A laboreredmények javulása azt jelzi, hogy egy természetes alapanyag is képes mérhető változásokat hozni, ha megfelelő helyen és módon illeszkedik az étrendbe.
A méz ebben a szerepben nem csodaszer, hanem egy jól használható eszköz – amelynek hatása nemcsak érezhető, hanem bizonyos esetekben a számok szintjén is megjelenik.
